Hogyan változott az egy főre jutó vásárlóerő a világjárvány első éve után?

2021-ben az európaiak ismét több pénzt tudnak majd élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra, rezsire, magánnyugdíjpénztárra, biztosításokra, üdülésre, utazásra vagy fogyasztói termékekre költeni. „Miután a vásárlóerő tavaly a koronavírus-járvány miatt stagnált, idén az emberek legalább részben kompenzálhatják a növekvő inflációt a névleges vásárlóerő növekedésével” – magyarázza Filip Vojtech, a GfK geomarketing területének kiskereskedelmi szakértője. Az ún. vásárlóerő az adók és társadalombiztosítási járulékok nélkül rendelkezésre álló jövedelmet jelenti – beleértve a további pénzügyi támogatásokat is –, amelyet egy főre és egy évre vetítve euróban, indexként határoznak meg. A „GfK Purchasing Power Europe 2021” c. tanulmányban 42 európai országot vizsgáltak meg.

• Liechtensteinben, amely a korábbi évekhez hasonlóan az összes többi országot messze megelőzve vezeti a vásárlóerő-rangsort, az egy főre jutó vásárlóerő 64 629 euró. Ezzel Liechtenstein vásárlóereje csaknem 4,3-szorosa az európai átlagnak.
• A rangsor legalsó helyét Ukrajna foglalja el: A tanulmányban szereplő legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező országban az embereknek mindössze 1892 euró jut egy főre, azaz a vásárlóerő európai átlagának kevesebb mint 13 százaléka áll rendelkezésükre. 

A vásárlóerő alakulása azonban nem minden európai országban azonos. „Míg az Egyesült Királyság – az erősebb fontnak köszönhetően – a vásárlóerő-rangsorban két hellyel javítva bekerült a top 10-be, addig a szomszédos Írország három hellyel visszacsúszott” – mondja Filip Vojtech. Az első 10 ország változatlanul és a tavalyival azonos sorrendben Liechtenstein után Svájc, Luxemburg, Izland, Norvégia, Dánia, Ausztria, Németország és Svédország. Ezen országok mindegyikének nagyon magas az egy főre jutó vásárlóereje, legalább 55 százalékkal meghaladják az európai átlagot. Az Egyesült Királyságban, amely idén a tizedik helyen áll, az egy főre jutó vásárlóerő 23 438 euró.

De a dolgok az országokon belül megváltoztak. A GFK szakértője Franciaországot hozza fel példaként, „ahol a vásárlóerő-szakadék egyre nő”. Az egy főre jutó 20 662 eurós vásárlóerővel Franciaország a 15. helyen áll Európában. A top 10-ben főként Île-de-France és Auvergne-Rhône-Alpes régiók szerepelnek. A párizsiaknak idén átlagosan 34 536 eurójuk van egy főre vetítve, ami 67 százalékkal haladja meg az országos átlagot és több mint 129 százalékkal az európai átlagot. A rangsor alján a Párizstól északra fekvő Saint-Denis helyezkedik el. Az egy főre jutó vásárlóerő itt átlagosan 14 086 euróval, azaz mintegy 32 százalékkal marad el az országos átlagtól. „A legmagasabb és a legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező franciaországi régiók alakulása azt mutatja, hogy a gazdagok és szegények közötti szakadék az elmúlt években tovább nőtt” – állítják a tanulmány szerkesztői.

Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 7 643 euró, amely alig 51 százaléka az európai átlagos vásárlóerőnek. Ezzel Magyarország idén is a 30. helyet foglalja el az országos összehasonlítások rangsorán. A 20 magyar megyét vizsgálva Budapest továbbra is az első helyen áll: A budapestieknek fejenként 9722 eurójuk van kiadásaik fedezésére. Ezzel Budapest költekezési potenciálja valamivel több mint 27 százalékkal meghaladja az országos átlagot, azonban közel 35 százalékkal elmarad az európai átlagtól. Szintén nem változott az előző évhez képest az átlagon felüli vásárlóerővel rendelkező megyék száma: Magyarország 20 megyéjéből azonban csak öt megyében van az embereknek az országos átlagnál több pénzük. Ez az öt megye földrajzilag a fővárost és annak környékét, valamint az Ausztria irányában lévő megyéket jelentik.

A koronavírus-járvány után az egy főre jutó jövedelem idén ismét enyhe, 1,9 százalékos névleges növekedést könyvelhetett el. Az azonban, hogy a fogyasztók mennyit tudnak költeni és megtakarítani, nemcsak országonként, hanem országon belül is eltér, esetenként akár igen jelentősen. A legmagasabb egy főre jutó vásárlóerővel rendelkező országok sorrendje nagyjából változatlan maradt. Csak az Egyesült Királyságnak sikerült (az erősebb fontnak köszönhetően) a 10. helyre felkapaszkodnia a vásárlóerő-rangsorban.