A hat legfontosabb raktártípus – melyik illik a vállalatához?
Az alapanyaghiány, a világjárvány és a megszakadt ellátási láncok miatt megnőtt a biztonság iránti igény. A „Herchenbach Supply Chain Institut” tanulmánya szerint a vállalatok 37%-a növelte biztonsági készleteit. Előnyben voltak azok a cégek, amelyek rugalmas, bérelhető raktármegoldásokkal növelni tudták a biztonságot, miközben csökkentették a költségnyomást. Mivel az ellátási lánc bizonytalanságai és az áruforgalom változásai az új normalitás részévé váltak, különösen azok a raktármegoldások észszerűek, amelyek rugalmasan az aktuális igényekhez igazíthatók.
A raktár lehet egy helyiség, de akár egy szabad ég alatti terület is. A raktárban nyersanyagokat, félkész termékeket, árukat vagy javakat gyűjtenek össze. Az anyagáramlást tudatosan megszakítják készletek felhalmozása vagy újracsoportosítása céljából. Az, hogy az anyag mennyi ideig marad a raktárban, a raktár funkciójától függ. A rövid átfutási idők éppúgy lehetségesek, mint a hosszú távú készletezés. A raktárakat a gyártás különböző szakaszaiban alkalmazzák, a logisztikai központoktól való elhatárolásuk pedig képlékeny.
Minden raktározott áru más-más követelményeket támaszt a tárolással szemben, ezért a megfelelő csarnok kiválasztása döntő jelentőségű. Az időjárásra nem érzékeny építőanyagok tárolhatók a szabad ég alatt vagy egyszerű előtető alatt is. A hidegraktárak védelmet nyújtanak az időjárás viszontagságai és a lopás ellen, míg a szigetelt csarnokok optimális feltételeket biztosítanak a hőmérsékletre érzékeny áruk számára, például az élelmiszeriparban.
Amennyiben a raktár beszerzési vagy pufferraktárként szorosan kapcsolódik a gyártáshoz, a termeléssel való közvetlen térbeli kapcsolat döntő fontosságú. Egy átrakodó raktár vagy elosztóközpont esetében a fontos közlekedési útvonalak – például autópályák vagy vasútvonalak – közelsége, valamint az ügyfélhez való közelség (például az „utolsó kilóméter” szakaszán) játszik meghatározó szerepet.
A legfontosabb raktártípusok áttekintése
1. Beszerzési raktár vagy gyártási raktár
A beszerzési vagy gyártási raktárak pufferfunkciót látnak el. A köztes vagy pufferraktárakkal ellentétben ezek nem a gyártási folyamaton belül helyezkednek el, hanem időben a gyártás előtt állnak. Térben ezek a raktárcsarnokok a gyártási helyszín közelében találhatók.
A beszerzési és gyártási raktárak célja, hogy mindig elegendő anyag álljon rendelkezésre a zökkenőmentes gyártási folyamat biztosításához. A vállalatok így függetlenítik magukat a „just-in-time” szállításoktól és az ellátási láncban fellépő zavaroktól. Még ha a nagyobb beszerzési és gyártási raktárak költségtényezőt is jelentenek, jobban megvédik a vállalatokat az anyaghiány miatti termeléskieséstől. Mivel ezekben a raktárakban alapanyagokat tárolnak, általában alacsonyabb szintű lopás elleni védelemre van szükség. Azoknál a vállalatoknál, amelyek kiváló minőségű és biztonsági szempontból releváns árukat gyártanak, a beszerzési vagy gyártási raktár a legmegfelelőbb hely a beérkező áruk minőségellenőrzésére, mielőtt azok a gyártásba kerülnének.
2. Köztes raktár, illetve pufferraktár
A köztes raktárakat, illetve pufferraktárakat mind a gyártási, mind az elosztási folyamatokon belül alkalmazzák. Használatuk akkor észszerű, ha az egymást követő folyamatlépések eltérő sebességgel zajlanak.
A cél a lehető legzökkenőmentesebb folyamat biztosítása, valamint az, hogy a lehető legrövidebb idő alatt elegendő mennyiségű áru álljon rendelkezésre a következő gyártási szakaszhoz vagy az elosztáshoz. Ezzel elkerülhetők azok a költségek, amelyek a gyártás, a komissiózás vagy a kiszállítás késedelméből adódnának. A gyártási folyamatban lévő köztes raktárak a gyártósor közvetlen közelében találhatók. Az elosztási folyamat részeként ezeket a raktárakat a rakodórámpáknál helyezik el.
3. Átrakodó raktár vagy tranzit raktár
Gyorsan be, gyorsan ki – ez jellemzi az átrakodó raktárakat. A nyersanyagokat, árukat vagy termékeket csak azért szállítják oda, hogy az egyik szállítóeszközről egy másikra – például kamionról furgonra – rakodják át őket. Ilyen raktárakat alkalmaznak például a csomagszállító szolgáltatóknál vagy az élelmiszer-kereskedelemben. Az egy vagy több forrásból származó árukat az átrakodó raktárba szállítják, majd közvetlenül új járművekre osztják szét a továbbszállításhoz.
Az átrakodó raktárak egyik különösen hatékony formája a cross-docking állomás. A teherautók speciális dokkolóknál állhatnak meg, amelyeket cserefelépítmények fogadására is terveztek. Az árut manuálisan vagy automatizáltan rakodják ki, majd szállítószalagokon juttatják el azokhoz a kapukhoz, ahol a furgonok már várakoznak.
Az Urban Delivery Hub segítségével könnyűszerkezetes, költséghatékony cross-docking állomások építhetők. Ezek a rugalmasan használható csarnokmegoldások különösen az olyan logisztikai szolgáltatók számára érdekesek, akik az „utolsó mérföldön” tevékenykednek, például élelmiszeripari vállalatként vagy csomagszállítóként.
4. Komissiózó raktár
Minél könnyebben hozzáférhető az áru, annál jobb. A komissiózó raktárban egy adott megrendeléshez tartozó árukat részmennyiségekből állítják össze manuálisan vagy automatizáltan – a lehető leghatékonyabb módon. A komissiózók hozzáférnek az árukhoz és termékekhez, és pontosan azt a mennyiséget emelik ki, amelyre az adott megrendeléshez szükség van.
A komissiózó raktárak gyakori alkalmazási területei a csomagküldő központok. Itt a vevők rendelési listái alapján állítják össze és küldik el a kívánt termékeket. A szállítás tudatos késleltetése akkor lehetséges, ha több különálló szállítmányt egyetlen közös küldeménnyé kívánnak összevonni.
5. Elosztóközpontok, kiszállítási vagy elosztó raktárak
A disztribúciós raktárak (más néven kiszállítási vagy elosztó raktárak) az időbeli ütemezést tekintve a gyártás után következnek. Ezek a gyártás helyszínén is elhelyezkedhetnek. Sokkal döntőbb azonban a kiszállítási helyszínnel, az ügyfelekkel és üzleti partnerekkel, a fióktelepekkel vagy közvetlenül a végfelhasználóval való optimális összeköttetés.
A disztribúciós raktárakban a lopásvédelem fontosabb, mint más területeken. Itt nemcsak késztermékek találhatók, amelyek értéke magasabb a nyersanyagénál, hanem az áruk és javak rendszerint már készre csomagoltak és komissiózottak is. Ezáltal gyorsabban elszállíthatók.
6. Készletraktár
A készletraktárakat alacsony raktári forgási sebesség jellemzi. A puffertárolókhoz hasonlóan a kereslet ingadozásának kiegyenlítésére szolgálnak. Elsősorban akkor használják őket, ha előrelátható, hogy egy nyersanyag vagy áru szállítási határideje vagy ára jelentős ingadozásnak van kitéve.
Ha az áruk egy adott időpontban kedvező áron érhetőek el, a készletraktárak lehetőséget nyújtanak az árukészlet felhalmozására, mielőtt az árak újra emelkednének. Ezzel a megtakarítással szemben azonban mérlegelni kell a felmerülő raktározási költségeket is.
Készleteket akkor is felhalmoznak, ha egy vállalat függ egy adott nyersanyagtól vagy terméktől, és a folyamatos szállítás nem garantálható. Ilyenkor a készletraktárak a következő szállításig tartó időszak áthidalására szolgálnak.
A készletraktárakra jellemző, hogy viszonylag kevés termékfajtát tárolnak bennük. A készletraktárakkal a szezonális keresletingadozások is kiegyenlíthetők.
Könnyűszerkezetes raktárcsarnokok
A rugalmas moduláris rendszernek köszönhetően a könnyűszerkezetes csarnokok optimálisan konfigurálhatók a különböző raktározási igényekhez. A trapézlemezből vagy hőszigetelt szendvicspanelekből készült falburkolattól függően a robusztus áruk éppúgy tárolhatók, mint a hőmérséklet-érzékeny termékek. A strapabíró ipari PVC-ből készült tetőbe egy kiegészítő textilréteg is behúzható páralecsapódás elleni védelemként, például a csomagolóipar számára.
Különböző kapukkal és dokkolókkal a csarnok optimálisan a raktári munkafolyamatokhoz igazítható. A könnyűszerkezetes megoldás lehetővé teszi a Cross-Docking állomások kialakítását is, például városi elosztó központok (Urban Delivery Hubs) esetén. Ha a raktározási igények vagy az áruútvonalak megváltoznak, a mobil könnyűszerkezetes csarnok gyorsan szétszerelhető és egy másik helyszínen újra felépíthető.